Hogyan lehet propoliszt szerezni?

A propolisz egy olyan anyag, amit a méhek gyűjtenek a fák és bokrok gyantájából, valamint a méhek testének viaszváladékából. A nyers propolisz szintén tartalmaz bizonyos mennyiségű szilárd szennyeződéseket. A gyanták, amelyek oldódnak az etanolban, a propolisz terápiás tulajdonságainak értékes elemei. Ezeket könnyen el lehet választani a viasztól és a szennyeződésektől az etanolos extrakcióval.

A propolisz hagyományos módon, kaparás útján, vagy rácsok (gyűjtők, propoliszcsapdák) segítségével gyűjthető.

A hagyományos módszer magában foglalja a propolisz kaparását a keretekről, lécekről és más részekről, ahol a méhek általában lerakják. Ilyen módon gyűjtött propolisz különféle szennyeződéseket tartalmazhat. A viaszon kívül tartalmazhat fa darabokat, halott méhek darabjait is. Ezt a propoliszt általában meg kell tisztítani (válogatás vagy mosás útján), hogy végül ne tartalmazzon több mint 50% viaszt és egyéb szennyeződéseket (az etanolban oldódó anyagokat). A méhészek által szállított termék általában 30-50% szilárd szennyeződéseket tartalmaz. Ez teljesen normális és megfelel a lengyel propolisz minőségi normájának második osztályának.

A rácsok segítségével történő propolisz gyűjtése arra a tényre alapul, hogy a méhek igyekeznek a propoliszszal betömni a 3,5 mm szélességig terjedő repedéseket. A módszer magában foglal egy speciális rács, amelyet gyűjtőnek vagy propoliszcsapdának neveznek, elhelyezését a kaptárban. Ezek a rácsok általában tartós, rugalmas, alacsony hőmérsékletnek ellenálló műanyagból készülnek, és kis lyukakat tartalmaznak, amelyeket a méhek próbálnak a propoliszszal betömni. A propoliszt tartalmazó rácsokat rendszeresen, általában hetente egyszer kell gyűjteni, más méhészeti tevékenységek során. Miután kivették a kaptárból, a rácsokat fagyasztóba helyezik. A fagyasztóból kivéve a propolisz könnyen eltávolítható. Ezután a propoliszt szárítani kell, hogy ne penészedjen meg. Fontos megjegyezni, hogy a propoliszcsapdák használata fokozhatja a propolisz termelését, ugyanakkor a méhek intenzív tömítésre való kényszerítése növelheti a viasz tartalmát a propoliszban.

A propolisz nem tartalmazhat:

– penészt (nagyító alatt láthatót),
– viaszmolet vagy más kártevőket bármely fejlődési szakaszban,
– olyan szennyeződéseket, mint az aszfalt vagy a kátrány,
– antibiotikumok vagy más kémiai, gyógyszerészeti maradványokat.

A betakarítható propolisz mennyisége olyan tényezőktől függ, mint a méh fajtája, a környező növényzet típusa és az időjárási viszonyok. A mi éghajlati viszonyaink között általában körülbelül 100 g propolisz betakarítására számíthatunk kaptáronként évente.